Oroszi Beatrix epidemiológus és Jakab Ferenc virológus is egyetértett abban a Miérted című portál élő csütörtök esti beszélgetésében, hogy várható egy negyedik járványhullám a koronavírusban. Oroszi Beatrix szerint ezt az új variánsok indíthatják el és arra figyelmeztetett, hogy ha csak oltunk, akkor az nem elegendő a negyedik hullám kivédésére. A szakemberek beszéltek az indiai járványterjedés tanulságairól, az új variánsok szerepéről, a magyarországi újranyitás következményeiről és arról is, hogy mikor lehet vége a pandémiának.
Túl vagyunk a harmadik járványhullám csúcsán, de továbbra is éberségre van szükség - mondta el a Népszavának adott interjújában Oroszi Beatrix, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai projektcsapat tagja. A lazítások lassítják a járvány lecsengését és így az ellátórendszerre nehezedő nyomás is lassabban enyhülhet.
A koronavírus-fertőzés megakadályozásának folyamata olyan, mint egy versenyfutás, amiben a vírus méltó partner, mert azonnal reagál az emberek által hozott hatékony intézkedésekre. Ez viszont arra kell ösztönözzön bennünket, hogy új stratégiákat, új vakcinákat dolgozzunk ki - vélekedett egy szerda esti online élő beszélgetésben Oroszi Beatrix epidemiológus. A Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ igazgatója arról is beszélt, hogy mit kell tenniük az embereknek annak érdekében, hogy megnyerjük ezt a versenyfutást.
A világjárványok jellemzőiről, az új koronavírus-járvány terjedésének okairól és a kilátásokról beszélgetett szerda este egy élő online beszélgetésben Oroszi Beatrix epidemiológus, Jakab Ferenc virológus és Constantin Tamás gyermekgyógyász. Jakab Ferenc a beszélgetés során azt hangsúlyozta, hogy nagy tévhit, hogy ha megkaptuk a vakcinát, akkor el lehet dobni a maszkot és nem kell betartani a korlátozó intézkedéseket. Oroszi Beatrix egy versenyhez hasonlította a koronavírus elleni védekezést, loholni kell folyamatosan a vírus után. Leginkább egyébként egy maratonhoz lehet hasonlítani ezt a folyamatot.
A tomboló harmadik járványhullámban újra bebizonyosodott: a kormánynak tanácsot adó járványügyi szakértői csapat modelle működik. Ők azok, akik naprakész adatokkal, előrejelzésekkel látják el a döntéshozókat, a döntés pedig már a politikusok kezében van. Cikkünkben bemutatjuk, kik ők és hogyan csinálják, hogy rendszeresen beigazolódnak jóslataik.
A vírus alapvetően kiszámíthatóan terjed. Ha jó adataink vannak, akkor a járványügyi folyamatok nagyon jól előre jelezhetők - vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Oroszi Beatrix epidemiológus, aki arra a felvetésünkre is reagált, hogy milyen adatokkal rendelkezik most Magyarország. A Semmelweis Egyetem munkatársa ennek kapcsán kiemelte, hogy a tesztelések száma elérte a kapacitás-korlátot, heti 70 ezer körüli értékről már nem növekszik tovább a tesztek száma. A Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai projektcsapat tagja szerint éppen ezért az állandósuló napi esetszámokból nem szabad levonni azt a téves következtetést, hogy hátradőlhetünk és a vírus reprodukciós rátája (R) 1 körüli, mert ez nem így van. Sőt, azt is elárulta, hogy már nem közlik az R értéket, mert a tesztkapacitás hiánya miatt nem tükrözné a valós járványügyi helyzetet. Az orvossal emellett beszélgettünk a német járványügyi kezelés sikerességének okairól, valamint a dél-koreai, osztrák, és természetesen a svéd útról is. Szóba került továbbá, hogy kikre és milyen esetekben a legveszélyesebb a vírus. Ezek szerint az idősebb, krónikus alapbetegséggel rendelkező, elhízott férfiak aggódhatnak a leginkább az új koronavírus miatt.
Bekövetkezett a magyarországi járványügyi folyamatokban az, amire a hazai kutatók előre figyelmeztettek. Szinte napra pontosan. Egész egyszerűen olyan terjedési tempót vett fel idehaza a koronavírus az elmúlt hetekben, hogy nem lehetett meggátolni azt, hogy eljusson a veszélyeztetett csoportokhoz. De mégis mit lehet ebből tanulni?
Még nem tudni, mikor lesz a májusban lebonyolított országos reprezentatív koronavírus-tesztelés második fordulója - hangzott el egy hétfői szakmai rendezvényen.
Agresszívebben és gyorsabban terjed az új koronavírus, mint az első hullám idején, mert sok fiatal akár tünetmentesen is terjeszti és a külföldről behurcolt esetek az itthoni esetszámokban már a 10 százalékot sem érik el – mutatott rá hétfői előadásában Oroszi Beatrix, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezető epidemiológusa.
A világban továbbra is gyorsul a koronavírus-fertőzés terjedése. Míg az első 1 millió esetet 100 nap alatt regisztrálták, addig mindössze 5 nap alatt 10 millióról 11 millióra nőtt a regisztrált esetek száma a világban.
Korábban nem látott koronavírus-járványgörbe, eddig nem ismert járványügyi adatok és a várható új járványvédelmi stratégia alapjai - ezeket ismerhetjük meg a kormány munkáját segítő szakemberek, kutatók nemrégiben bemutatott előadásaiból. Eldőlni látszik: paradigmaváltás várható a tesztelésekkel és kontaktuskutatással kapcsolatos stratégiában. A fő üzenet: tesztelünk, hogy a helyzet elébe menjünk.
